Bár a koronavírus járvány miatt a 91. Ünnepi Könyvhetet elhalasztják, a Csorba Győző Könyvtár rendhagyó módon az elmaradt könyvhét alkalmából szeretné megismertetni olvasóival azokat a pécsi kötődésű írókat, akiknek 2019-ben megjelent vagy a közeljövőben jelenik meg új kötete.
Havasréti József író, kritikus, irodalmár, a Pécsi Tudományegyetem BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Oktatói munkája mellett irodalmi és művészeti kritikákat, tanulmányokat ír. 2014-ben Szerb Antal című monográfiájáért megkapta az Artisjus Irodalmi Díjat.
Kedvenc könyv/író/zene/műfaj:
Erre mindig nehéz válaszolni. Az utóbbi időben főként Jane Austen műveit olvastam, valamint, kicsit távolabbra visszatekintve, Dan Simmons, James Ellroy, Karl Ove Knausgard regényeit. Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy című könyvét is nagyon szerettem, amit tavaly év végén sikerült végre elolvasnom. Örök kedvencem egyébként Truman Capote és Kosztolányi. Ami a zenét illeti, a brit fekete dalszerző-előadó, Michael Kiwanuka lemezeit hallgattam sokat az utóbbi időben.
Idén a járványhelyzet miatt az Ünnepi Könyvhét elmarad. Mit jelent az Ön számára ez a rendezvénysorozat?
Szeretem a könyvheti rendezvényeket, de minthogy egyébként is egyfolytában könyves és irodalmi programokon veszek részt, szubjektíve nem érzem sorscsapásnak. Annyiból persze könnyen beszélek, hogy nekem nincs új könyvem az idén. Ugyanakkor együtt érzek mindenkivel, akinek a friss kötete könyvheti szenzáció lehetett volna, és azzal is tisztában vagyok, hogy a könyvhét elmaradása komoly veszteséget jelent a kereskedőknek és a kiadóknak.
Hogyan hatott a munkájára a „karantén”?
Egyetemi oktatóként, kutatóként, illetve irodalmárként tipikusan „ülőmunkát” végzek, ezért egyfelől nem zavart különösebben. A könyvtárak bezárása ugyanakkor nehezítette a dolgomat, hiszen, a közvélekedéssel ellentétben, egyáltalán nincs minden fenn az interneten.
Második kiadását éli a Szerb Antalról nagy műgonddal megírt életrajza. Ha jellemeznie kellene három szóval a monográfiát, mik lennének azok?
Hát, három szóval nem lenne könnyű, főként nekem mint szerzőnek. Három szempontot említenék inkább, kiemelve a kulcsszavakat. (1) Az irodalomtörténeti-irodalomelméleti megközelítés kibővítése társadalomtudományi (kulturális antropológiai és szociológiai) koncepciók segítségével. (2) Az irodalomtudós Szerb Antal valamelyes előtérbe helyezése a szépíróval szemben. (3) Újragondolt életrajziság: biográfia és életmű egymásra vonatkoztatása, anélkül, hogy az életrajzból közvetlenül vezetném le a művek sajátosságait.
Milyen könyveket olvasott; sorozatokat, filmeket, online programokat követett a „karanténban”?
A kéretlen online programdömping engem sajnos irritált, valójában egyetlen egyet se néztem meg. Az egész netes „karantén-kultúra” túldimenzionálása fárasztott, mintha csak a járvány hatására fedeztük volna fel az internetet. Újranéztem a True Detective első évadát (valójában most harmadszor), most a Babylon Berlin első évadát nézem. Nem vagyok sorozatfüggő, naprakész pedig végképp nem.
Mi az, amit szívesen megtartana a járványhelyzet elmúltával?
A járvány és a karantén nagyon sajátos élethelyzetet idézett elő, amire mind a döntéshozók, mind a társadalom egyéb tagjai (beleértve magamat is) ellentmondásosan, gyakran vitathatóan reagáltak. Nem szeretnék ebből eszményeket kreálni.
Lassan a könyvtárak is nyitnak. Mit ajánl az olvasóknak a nyárra?
Karl-Ove Knausgard Harcomjának ötödik kötetét, valamint Dan Simmons regényeit úgy általában.
Havasréti József könyveinek elérhetőségéről az online katalógusból tájékozódhat >>>
A sorozatot szerkeszti: Fischer Margit, Pajor Zsófia
