A Csorba Győző Könyvtár kollektíváját 2023. június 24-én óriási veszteség érte: elhunyt Kovács Attila zenei újságíró, zenei könyvtáros, az enciklopédikus műveltségű és hatalmas szaktudású „élő nagyszótár”.
Kovács Attila 1955-ben született Pécsett. Szülővárosában folytatott tanulmányai után, 1984-től a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója riportereként, majd zenei szerkesztőjeként dolgozott. Már nagy gyakorlattal rendelkező rádiósként, 1988-1989-ben elvégezte a MÚOSZ újságíró akadémiáját. Rádiós munkássága mellett 1975 és 1989 között kosárlabda-edzőként is dolgozott, alighanem ő volt az első, aki felfigyelt a később jelentős karriert befutó Czigler László és Füzy Ákos tehetségére.
Negyedszázad alatt több mint ezer riportja, tudósítása, interjúja és élő koncertközvetítése hangzott el a Kossuth, a Bartók és a Petőfi Rádió műsorában. Számos világhírű zenésszel, énekessel és karmesterrel készített interjút. Hogy csak a nagyközönség körében legismertebb neveket említsük, ifjabb Bartók Bélával az 1988-as Europa Cantat alkalmával beszélgetett (édesapja hamvainak hazahozataláról), Lamberto Gardelli Svédországban élő olasz karmesterrel 1992-ben készített interjút, később pedig Joshua Bell és Maxim Vengerov hegedűművészekkel beszélgetett. A magyar zenei élet kiválóságai közül interjúalanyai közé tartozott – ismét a teljesség igénye nélkül – Petrovics Emil, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Kováts Kolos, Gregor József, Marton Éva, valamint a pécsi komolyzene szinte valamennyi országosan és nemzetközileg ismert alakja. Bár szakmai érdeklődése elsősorban a komolyzene világához kötötte, legnagyobb büszkeséggel mégis egy könnyűzenei előadóval, Phil Collinsszal készített 1987-es beszélgetését emlegette.
A Kossuth Rádió Névjegy című műsorában életportrét készített Várnagy Viktorral, a Pécsi Szimfonikus Zenekar vezetőjével, Ivasivka Mátyás és Tillai Aurél karnagyokkal, Marczis Demeter, Kuncz László és Bellai Eszter operaénekesekkel, Bertók László költővel. Zenés összeállításban dolgozta fel Liszt, Bartók, Kodály, Takács Jenő, Sztravinszkij, és Sosztakovics kapcsolatát Pécs városával. Zenei összeállításokat készített Gondolatok a Feltámadásról és a Megváltásról, valamint A 20. század legszebb és legkatartikusabb sirató és gyászzenéiről címmel.
A Pécsi Rádió műsorai között a Komolyzenei kaleidoszkóp és a Lemezbörze című, havonta jelentkező sorozatai mellett legjelentősebb a világ rádiózásában is úttörőnek számító Pannon koncert-tükör című műsora, melyben hétről hétre a pécsi komolyzenei hangversenyek legjobbjaiból készített válogatását mutatta be.
Rendszeresen sugárzott műsorai mellett 1990 óta rendszeresen publikált a Dunántúli Napló, a Pécsi Hét, a Pécsi Hírek és a Pécsi Szemle hasábjain, de alkalmanként más folyóiratokban – Echo, Szabad Pécs – is jelentek meg írásai. 2001-ben jelent meg első, Szállj gondolat! című önálló, CD-melléklettel ellátott könyve, melyben az első magyar operai énekkar, a Pécsi Opera Énekkara és a Pécsi Operakórus történetét dolgozta fel. 2004-ben látott napvilágot a Pécsi Szimfonikus Zenekar húszéves történetét feldolgozó könyve, melyet egy év múlva a Kortárs Művészet Pécs című kötet komolyzenei fejezetének megírása és DVD-mellékletének szerkesztése követett. Legjelentősebb munkája az Ivasivka Mátyással közösen írt, Pécsi Concerto című monumentális – mintegy 800 oldalas, 26 órányi zenei anyagot tartalmazó melléklettel ellátott – kötet, mely Pécs zenetörténetét, világhírű külföldi, magyar és helyi előadókkal való kapcsolatát mutatja be.
2011-től a Zsolnay Örökségkezelő Kht. Eozin Magazin című lapjának munkatársaként dolgozott, mintegy félszáz zenekritikai és ismeretterjesztő írása jelent meg.
2013-ban a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárában helyezkedett el. Nagyon speciális szaktudást igénylő rendszerező, feltáró munkája mellett rendszeresen készített zenei ajánlókat, ismeretterjesztő írásokat a könyvtár honlapja számára.
2016-ban Koncertvisszhang címen a pécsi zenei élet eseményeire visszatekintő blogot indított. Ugyanebben az évben Csorba Győző és Pécs zenéje címmel előadást tartott a száz éve született költő emlékkonferenciáján, melynek szerkesztett változata a konferenciakötetben is megjelent. 2021-ben a Pécsi úttörés című konferencián a Kodály-módszer 1945-ös indításáról tartott előadást.
Szakmai munkásságát 2001-ben a Pécsi Szimfonikusok Amtman Prosper-díjával ismerték el, három évvel később pedig a Magyar Rádió Nívódíját ítélték neki kiváló zenei szerkesztői tevékenységéért. 2006-ban a Bartók Béla Emlékdíjat, 2018-ban pedig a Csorba Győző-plakettet vehette át.
Kovács Attilát rendkívül tevékeny, eredményes életút, és méltósággal viselt betegség után érte a halál. Óriási űrt hagyott maga után: elhunyta nemcsak személyes veszteség, hanem a pécsi zenei újságírás és a zenei helyismeret pótolhatatlan vesztesége is egyben. Emlékét kegyelettel megőrizzük!