Mostani írásomban egy tavaly megjelent, és azóta már jelentős szakmai és közönségsikert aratott könyvet ajánlok minden Tisztelt Zenebarát Olvasónk figyelmébe: egykori kiváló Pécsi Rádiós zenei szerkesztő, újságíró, zenei szakíró – mostanában egyben fotós – kollégám, Koszits Attila (1948) Pécs Underground’80 – Ellenkultúra, progresszív és avantgárd tendenciák című, a pécsi és a magyar underground kultúrában hiánypótló könyvét.
Koszits Attila mintegy 15 évnyi módszeres kutató munka eredményeként írt és általa szerkesztett, mintegy 500 oldalas könyvét mutatják be a tavaly októberi sajtótájékoztatót követően, „hivatalosan” is, 2021. szeptember 15-én, szerdán fél 5-től a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. A szerző mellett Szíjjártó Zsolt egyetemi tanár, médiakutató és Harnóczy Őrs, a kötet vizuális és grafikai megalkotója közreműködésével.
Koszits Attila könyvével vált teljessé az a Pécs zenei életét bemutató sorozat, melyet az elmúlt évtizedben Ivasivka Mátyással közösen írott Pécsi concerto című könyvvel kezdtünk el, mint az úgynevezett „komolyzene” pécsi történetét a zeneszerzőkkel való kapcsolattartás révén bemutató csaknem 800 oldalas kötet, melyet Gálos László és Kehidai László a pécsi könnyűzenei élettel foglalkozó könyve követett. Koszits Attila könyve abban az értelemben megkoronázása a Pécs zenei életével foglalkozó sorozatnak, hogy nem „csak” a zenével, de a társművészeti undergrounddal és avantgárddal is bő teret szánva foglalkozik. Olyannyira, hogy a három részre tagolódó könyv első fejezete – „Pécs kultúrája a hetvenes–nyolcvanas években” – épp e társművészeti vonulatra tekint ki elsősorban.
Mindezek előtt is nagyszerű ötlet, hogy a „felvezetésben” betekintést nyerhetünk a város intézményrendszerén belül a művelődési házak és galériák – DOZSO, Ifjúsági Ház és Park, Apáczai Nevelési Központ, galériák és kiállítóhelyek – világába, valamint az egyetemi/főiskolai helyszínek és klubok, a lakásokban szerveződő rejtett hálózatokról és az olyan független „kulthelyekről”, mint a Kazinczy, a Panoráma, A Gyár, a Hard Rák Café. Ezután a Művészeti Színterek is terítékre kerülnek, mint a Pécsi Nemzeti Színház, az alternatív színjátszás helyszínei és előadói, majd a filmművészet és vidéke, filmszemléstől, a Huszárik Mozitól az IXILON Stúdióig, a kortársművészeti csoportokig, a Pécsi Műhelytől, a Focus Csoporton át, a Fiatal Írók és egyetemisták köréig. Az első fejezetben megemlékezik a szerző a kortárs tánc olyan országosan elismert művészéről, mint Szalay Tamás és társulatai, önálló részt szán olyan kiváló színházi szakembereknek, mint Sződy Szilárd, Bagossy László, Vincze János, a zenész-színész Hardy Péter (1964-2008), de nem feledkezik meg olyan Pécsett is fellépő, letelepedő vagy élő kortárs muzsikusokról, mint Vidovszky László, Weber Kristóf, vagy a 180-as Csoport koncertjeiről sem. Mi most a Hardy Péterrel kiálló Gruppensex és a 180-as Csoport egy-egy klipjét ajánljuk meghallgatásra-tekintésre.
https://www.youtube.com/watch?v=QMCuf-cLZ50
https://www.youtube.com/watch?v=hNRRZIs25Vg
A könyv második, központi fejezete „Az underground zenei színtér”-ről szól, az elsőhöz hasonlóan szintén mintegy száz oldalnyi terjedelemben. Ennek első részében a fővárosi és külföldi vendégfellépőket veszi sorra, kezdve az olyan kultikus magyar zenekarokkal, mint a Müller Péter Sziámi nevével fémjelzett URH és Sziámi-Sziámi, a többek között feLugossy László és Wahorn András képzőművész-zenészek vezette Bizottság, a Menhyárt Jenő vezetésével felálló Európa Kiadó, a Méhes Marietta énekesnővel kiálló Trabant, a Grandpierre Attila által vezetett Vágtázó Halottkémek. De szóba, sőt elemzésre kerül a Talking Heads 1882-es budapesti koncertje, vagy a francia Hector Zazou zenekarának afro-rock stílusú, és Lou Reed 60-as évek végétől ismert Velvet Underground együttesének egykori énekesnője, Nicó és zenekarának 1985-ös pécsi koncertjei is.
Mi most a Trabant együttes 1982-es pécsi koncertjéről, a Méhes Marietta énekelte Ragaszthatatlan szív című „slágert”, a Bizottság együttes 1982-es, A kutya éji dala című filmbeli Szerelem című „örökzöld” dalát és a Talking Heads 1982-es londoni koncertjének részletét, a Once in a lifetime-ot (Egyszer az életben) ajánljuk meghallgatásra-tekintésre.
https://www.youtube.com/watch?v=n4IkBpXhWKQ
https://www.youtube.com/watch?v=SW6m4MUa3Cw
https://www.youtube.com/watch?v=SW6m4MUa3Cw
Ezt követően kerül sor Koszits Attila könyvének két talán legértékesebb, leginkább hiánypótló fejezetére: az elsőben a Pécsi Underground / Alternatív zenekarokat veszi sorra és történetüket górcső alá. Kezdve a Bizonytalanságtól, a ma is ismert Pál Utcai Fiúk zenekarhoz hasonlóan PUF rövidítéssel is ismert Pécsi Underground Fórumon, vagy a Közös Rét nevű formáción át, a Demokratikus Cirkuszként is ismert Kasza Blankáig, s a leghosszabb ideig működött Öregek Otthonáig, melynek a kötet szerzője, Koszits Attila is alapító tagja volt, valamint a Gruppensex, a Terry and the Go-Go Boys és a Francia Ágy formációig.
A folytatás szerényen az „és a többiek” címet viseli, de benne olyan országos ismertségre és elismertségre jutott együttesekről és muzsikusokról olvashatunk emlékezést és interjúkat, mint a Pécsről indult MILFAV (Millenniumi Földalatti Vasútvonal), melynek a több formációban is résztvevő basszusgitáros, Sándor Péter is tagja volt. A Mokos Tibor szerzeményeire és énekére építő Klán és Holnapután együttesek, vagy az immár negyedszázada Pécsről indulva országos ikonná vált Kispál és A Borz, a szinte költővé avanzsált szövegíró-énekes, basszusgitáros Lovasi Andrással, vagy a Pécsett felsőfokú tanulmányokat folytató, máig a magyar folk- és világzene élvonalába tartozó, kiváló szaxofonos és fúvósjátékos, Ágoston Béla. De szóba kerül a punk és a skinhead-mozgalom és a HétköznaPICSAlódások zenekar, valamint a szigetvári alternatívok törekvései is.
E fejezethez mi most az Öregek Otthona egyik koncertfelvételét, a Mokos Tibor nevével fémjelzett Klán együttes egyik a Magyar Rádió által rögzített felvételét, valamint a Kispál és a Borz első lemezének egyik dalát ajánljuk meghallgatásra-tekintésre.
https://www.youtube.com/watch?v=CkSopGS3LUc
https://www.youtube.com/watch?v=kkII6jg1ojc
https://www.youtube.com/watch?v=pg1OIgN2idw
Koszits Attila Pécs Underground ’80 című – Ellenkultúra, progresszív és avantgárd tendenciák című könyvének hátralévő, második fele, a mintegy 250 oldalas harmadik rész az interjúknak ad helyet, s ez a 31 interjú, hogy ellentmondjak magamnak, szintén a könyv legjelentősebb részének számít. Leginkább azért, mert nemcsak az érintettek életútjának pályájába nyerhetünk első kézből betekintést, de néhány különleges, kevéssé ismert információhoz is hozzá lehet jutni. Találkozhatunk az interjúk során olyan legendás művelődésszervezőkkel, mint a III/III-as ügyosztály által rendszeresen megfigyelt Kosáry Auréllal, Orbán György „kulturális untermannal”, Apró Antal Zoltán koncertszervezővel, és Nagy Sándorral, az Ifjúsági Ház egykori igazgatójával. Olvashatunk továbbá Pálmai Tamás klubvezetőről, az országosan is elismert kulturális és médiaszereplőről, aki a könyv egyik fontos ars poeticai gondolatát is megfogalmazta: „Ha mi nem foglalkozunk saját magunkkal, a mi generációnkkal a kutya sem fog törődni.”
Az interjúk sorában természetesen a muzsikusok foglalnak el kiemelkedő helyet – így többek között a könyvben többször is szerepelő Weber Kristóf, a képzőművészként is jól ismert „csendes forradalmár”, Papp Károly „Kása”, Odrobina Tamás szaxofonos, Kálóczy Attila gitáros, Tallián Rita és Kovács Gyöngyvér énekesnők, Bodor Gábor basszusgitáros, Sándor Péter Teve basszusgitáros - szövegíró. Szerepel továbbá a több formációban is gitározó, a Művészetek Házában technikusként is dolgozó Schmieder Imre Ruschy és még sokan mások, mint például Végh András, Venczel Gábor, Telbisz Mik Trouvé és Zichy Mihály.
Nagyon jelentős ugyanakkor a zenén túl a többi művészeti ág „részvétele” az interjúk sorában. A kötetben már korábban szereplő Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter mellett az irodalmat egy sokoldalú pécsi költőnő képviseli az interjúk között, Szilágyi Eszter Anna. De Koszits Attila beszélgetett az országosan is a legjobbak között jegyzett jelmeztervezővel, Tresz Zsuzsával, a világszerte elismert dizájner-grafikus, Czakó Zsolttal is. Bizton állíthatjuk azt is, hogy Koszits Attila számára a fotó- és képzőművészet kiváló pécsi képviselővel történt interjúk készítése e könyv kapcsán is a legfontosabb törekvések közé tartozott. Ragyogó példa rá a Pécs TV-nél „dokumentátorként” is működő fotóművész, Kismányoki Károllyal, a remek koncertfotókat készítő Kálmándy Ferenccel, a szinte minden műfajban otthonos száguldó fotóriporterrel, Tóth Lászlóval, vagy „a kultúra és a művészet vágányán” mozgó baráttal, Harnóczy Őrssel készített interjú, utóbbi, ahogy már említettük a kötet vizuális arculatának megalkotója is egyben. Koszits Attila Pécs Underground’80 – Ellenkultúra, progresszív és avantgárd tendenciák című kötetét végezetül az Öregek Otthona zenekar Egy nő a ketrecben című, Salvador Dali képeire készített klipjével és a Demokratikus Cirkusz együttes 1988-as, a Helyőrségi Művelődési Otthonban megtartott koncertjének korabeli felvételével ajánlom Olvasóink figyelmébe.
https://www.youtube.com/watch?v=lgIDRQmZreI
https://www.youtube.com/watch?v=JoCuuxtsPBg
Fotók: Internet Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő