A Csorba Győző Könyvtár korábbi vendégeit, partnereit kérdezte meg arról, miként birkóznak meg azzal, hogy jelenleg nem tudnak könyvtárba járni, hogyan dolgoznak otthon, mennyire elég most az íráshoz, munkához, kutatáshoz csupán az online források használata?
A kérdésekre érkezett válaszokat több részletben osztjuk meg olvasóinkkal. A második részben Áfra János és Szegő János válaszait osztjuk meg.
Áfra János, író, költő, műkritikus, 2018-ban az Országos Könyvtári Napkon volt a vendégünk. Debrecenben él.
"Szeretek a szabadpolcok között kutakodni konkrétabb cél nélkül, felfedezni dolgokat, érzésre válogatni az elmaradások behozhatatlan tárházában, illetve a folyóirat-olvasóban böngészni a friss megjelenéseket. Sajnos erre az egyébként otthonos terepként kezelt DEENK-ben (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) nem adódott lehetőség jó ideje, ugyanis nagyszabású felújítások zajlottak, és csak célirányos kölcsönzésre volt mód.
Mire újranyitott volna a felújított könyvtár, jött a karantén, ami a korábbi lehetőségtér-szűküléshez képest is nagy érvágás persze, hiszen az egyre terebélyesedő online adatbázisok ellenére is rendre beleütközik az ember, hogy alapvető dolgokhoz sem tud hozzáférni. Ilyenkor jönnek jól a kiépült magánkönyvtárak, szerencsére én viszonylag jól állok, de még így sem eléggé ahhoz, hogy ne ütközzek rendre akadályokba. A szemináriumra tanulmányt író hallgatók dolga sem egyszerű most, a szakdolgozókról nem is beszélve.
Alapvetően áttevődik a figyelmünk az online adatbázisokra, a szak- és szépirodalmi köteteket digitalizálva közreadó Szaktárs és az Arcanum digitális periodikaarchívum a legfontosabb kiindulópont, de sok angol nyelvű ingyenes e-bookhoz lehet hozzáférni például a Project Gutenberg oldalon, a Digitális Irodalmi Akadémiának köszönhetően pedig a 20. század második felének fontos szerzőitől és élő klasszikusoktól egyaránt olvashatók kötetek díjmentesen. Az is remek, hogy sok irodalmi folyóirat a rendkívüli helyzetre való tekintettel a friss számokat is rögtön elérhetővé teszi online, így nem kell maszkot húzva az újságoshoz rohangálni, amikor egy friss tartalomjegyzékben valami felkelti az ember érdeklődését. Azért jó lenne már szabadon bóklászni a megújult DEENK polcai közt, a régipapír-szagban."
Szegő János, író, a Magvető Kiadó szerkesztője 2019 októberében, az Országos Könyvtári Napokon volt a vendégünk:
"A jelenlegi zárt létezés első napjaiban, azaz a kezdeti sokk időszakában nagy örömmel kedztem el használni a különböző online archívumokat. Ezek a virtuális ablakok segítettek abban, hogy ne a valódi ablakon vágyakozzak ki naphosszat. Munkához is használtam és passzióból is barangoltam a források között. És minél több mindent találtam meg a netes bibliotékákban, annál jobban kezdett el hiányozni egy hús-vér (bőr-csiriz) könyvtár, a maga sokkal tágabb lehetőségeivel és titkaival.
Az ember mindenre rákeres és míg pár évvel ezelőtt tíz keresésből három-négy esetben találta meg a szöveget a neten, ez a szám most inkább hat körül van, de annál jobban hiányzik az a bizonyos négy. Vagy egy. Vagy százhuszonnyolc. A legtipikusabb, amikor csak a könyvtári cédulát találom meg. Hogy ott van az adott könyvtár fizikai terében a könyv.
Mintha a taxi kivinne a repülőtérre, de elutazni a célállomás felé már nem állna módomban. Hát így várom én a könyvtárak újranyitását, addig is használom a világhálós forrásokat, az itthoni könyváramat, amelynek legfőbb jellemzője, hogy az nincs meg, amit éppen keresek, és olvasok e-könyveket is - repülőgépes üzemmódban. Addig ugyanis így repülök."
A sorozatot szerkeszti: Szeifer Csaba