Wolf Péter: Wolf – temperiertes Klavier Balog József – zongora

            Az idén 72 éves, 1947-ben született Wolf Pétert elsősorban, mint könnyűzenei és jazz kompozíciók szerzőjét ismeri a nagyközönség és a szakma egyaránt, aki 2017-ben a Szerzői Jogvédő, az Artisjus Könnyűzenei Alkotói Életműdíját is megkapta.

            Többek között olyan örökzölddé lett könnyűzenei felvételeket írt, mint a Most kéne abbahagyni, melyet Kovács Kati vitt sikerre, vagy a Sziklaöklű Joe Zalatnay Saroltával, de a Könnyű, mint az 1×1 című dalnak is ő a szerzője, miként a Vuk című tv-film zenéje, melyből Vuk dalát lánya, a később énekesnővé lett Wolf Kati énekelte. De talán legtöbbet játszott szerzeménye az az Ave Maria, melyet elsőként Sass Sylvia énekelt el katartikus szépséggel és vett lemezre.

            Wolf Péter azonban úgynevezett komolyzenét is szerzett már korábban is, közte zongoradarabokat, zenekari műveket, concertókat. 1981-ben komponált Barock-Divertimentóját, mely a szimfonikus komoly és könnyűzene ragyogó ötvözete volt, a kiváló Kossuth-díjas pécsi zongoraművész, Jandó Jenő szólójával rögzítettek lemezre, Pécsett is nagy sikerrel előadott, 2013-as Zongoraversenyét pedig a Liszt-díjas Jandó Jenő-tanítvány, a Hungaricum című Liszt-lemezéért „Az Év Lemeze-díjat” is elnyert, Balog József adta elő és vette lemezre.

            A 2017-18-ban komponált, saját nevével egy stílszerű szójátékot űző Wolf-temperiertes Klavir című 24 zongoradarabból álló sorozatát – amit Bach Wohltemperiertes Klavier (A jól hangolt zongora) ciklusa nyomán a „Wolfra hangolt zongorának” is fordíthatnánk – a BMC (Budapest Music Center) kiadónál, szintén a legjobb magyar kortárs zenei zongoristának számító Balog József vett lemezre és adott elő élőben is hatalmas szakmai és közönségsikert aratva kortárs poszt-posztmodern stílusával és hangvételével.

            A Wolf-temperiertes klavier modellje azonban csak részben volt Bach, Wolf Péter ugyanis a 24 prelúdiumhoz nem írt fúgákat, csak franciásan prelűdöket komponált, azokat viszont C-től H-ig, az oktáv mind a 12 hangját felhasználva a tételek alaphangnemeként, dúrban és mollban egyaránt.

„Wolf Péter valójában sokkal erősebben kapcsolódik Chopinhez s a jórészt az ő nyomán kialakult romantikus és 20. századi prelűd-hagyományhoz, mint közvetlenül Bachhoz, amennyiben etűdszerűen virtuóz, illetve elmélyült-érzelmes tételek egymást követő sorozatán keresztül járjuk be a 24 hangnem világát, s az igényelt zongoratechnika is inkább idézi a romantika korát, semmint a barokkot” – írja ragyogó ismertetőjében a kiváló zenetörténész, Fazekas Gergely.

            Wolf Péter mintegy másfél-órányi, két részre osztott, 24 prelűdjét, akárcsak az ugyanennyit komponáló Debussyéit is, tökéletesen jellemzik tételcímei Patak, Hajnal, Naplemente, Köd, Mozgásban, Eső, Fanyar tangó, Fergeteg, Ódon kastély, Ingovány, Pörgettyű, Akvarell, Jázmin, Sóhaj, Reggeli mosoly, hogy most csak a nem zenei címűeket idézzük. Ugyanakkor nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a ciklus tartalmaz Chopin és Debussy, sőt még Bartók szelleme előtt tisztelgő műveket is: 15.  „Bonjour M. Debussy” (G-dúr), 22. „Chopin és George” (b-moll) / George Sandra is utal/, Bartók pedig az „Ébredj” című 7. Esz-dúr és a „Fergeteg” című 13. Fisz-dúr prelűdben „van jelen”. De hallhatunk olyat is, mely szinte könnyűzenei slágert formált prelűddé, s a már említett szerzők mellett ott érezhetjük Gershwin pianisztikus ötleteinek hatását is Wolf Péter 24 prelűdjében, melynek talán legfontosabb ihlető forrása maga az előadó. A kortárs zongoramuzsika egyik legihletettebb tolmácsolója, Balog József, aki épp ezzel az iránnyal találta meg az ő nagyon sokszínű, eddig főként Liszt és Bartók, illetve Gershwin zongoramuzsikájára építő zenei világának új, és a nagyközönség számára is jól átélhető és befogadható irányát. A kortárs muzsika köztünk élő nagyjainak munkássága mellett Lajtha László és Ligeti György zongoramuzsikájának szolgálatát is felvállaló zongoraművészi missziójával, melyben Wolf Péter prelűdciklusa is egy rendkívül eredeti és hagyományos értelemben is szép zenei világot tár elénk.

Megosztható felvétel híján csak azt ajánlhatjuk Tisztelt Olvasóinknak, hogy keressék fel Zenemű-tárunkat, hogy részeseivé lehessenek ennek a ragyogó zenei élménynek, melyről most, akárcsak pályájáról és más zenei kérdésekről maga a zongorista, Balog József beszél egy interjú keretében.

OPAC link a dokumentumhoz!

                                                                                  Kovács Attila

Amtmann Prosper- és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc