Winkler Gábor: A magyar operett (2018)

            Hiánypótló könyv jelent meg a magyar operettről, az idén márciusban 70 éves orvos-írótól, Winkler Gábortól, a Barangolás az operák világában című négykötetes (2004-2006), és az Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes (2013) könyvek szerzőjétől, aki korábbi témába vágó könyvében az egyes operetteket mutatta be, míg most a műfajról ad átfogó képet.

            Az első néhány részben terítékre kerül a műfaj és magának az operett névnek meghatározása, kialakulása, forrásai és az operett főbb irányzatai, köztük a francia, a bécsi, a berlini

(német), a spanyol, az angol és a szovjet-orosz operett.

            Ezt követi a magyar operett korszakainak bemutatása, kezdve a napjainkban cimbalomiskolája és művei révén ismert Allaga Gézától (1862) és ma már kevéssé ismert kortársaitól, a századelő, a bécsi-magyar operettiskola kialakulásának (1900-1920) „aranykoráig”, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jacobi Viktor és Szirmai Albert ma is örökzöld műveiig. Ezt követően az 1920-tól a 2. világháború végéig tartó korszak szerzőit és műveiket mutatja be a szerző, többek között Zerkovitz Bélától, Márkus Alfrédon és Buday Dénesen át Eisemann Mihályi és a „revüoperettet” komponáló Ábrahám Pálig, s a ma már kevéssé ismert kollégákig, s a librettistákig és versszövegírókig. Ezt a könyv nagy részét kitevő fejezetet az 1945 utáni magyar operett története zárja, többek között Gyöngy Pál, Farkas Ferenc, Polgár Tibor, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Horváth Jenő és Tamássy Zdenko munkásságától az eleddig utolsó magyar operettig, Szakcsi Lakatos Béla Dobostorta című művéig.

            A rendkívül sokszínűen, gazdag képgyűjteménnyel megjelentetett könyv következő nagy fejezete, az operetteknek otthont adó színházakról szól, aRégi (első) Nemzeti Színháztól, a Budai Színkörön és a Népszínházon át, a Városligeti Színkörtől, a Király Színháztól a Royal Orfeumon és a Városi Színházon át a Vígszínházig és a Fővárosi (Budapesti) Operettszínházig.

            Az ezt követő csaknem kilencven oldalon Színészarcképeket olvashatunk a magyar operett múltjából, primadonnákon, bonvivánokon, szubretteken és táncoskomikusokon át, komikusokig és karakterszereplőkig és a műfaj jolly-jokereiig. Így többek között megismerkedhetünk, ha vázlatosan is, Blaha Lujza, Fedák Sáry, Honthy Hanna, Karády Katalin, Rökk Marika, Németh Marika és Petress Zsuzsa, valamint Sárdy János, Bársony Rózsi, Kiss Manyi, Csikós Rózsi, Zentai Anna, Rátkai Márton, Kabos Gyula, Latabár Kálmán, Feleki Kamill és Rátonyi Róbert életével is.

            A könyv „függelékében” betekintést nyerhetünk a Budavári Palotakoncertekbe, a fontosabb szakkifejezések magyarázatát is megkapjuk, valamint a végig nagyon alaposan dokumentált könyv képeinek és felhasznált irodalmának jegyzékét, valamint az operettcímek mutatóját és névjegyzéket is megoszt velünk e hiánypótló kiadvány, melyet egyaránt ajánlhatunk minden operett-barátnak és a műfajjal csak most ismerkedő fiatal, vagy középkorú olvasónak egyaránt.

Mi most egy kis „zenés mellékletként” a Budapesti Operettszínház 2009-es Mágikus Operettgála című nagyszabású műsorát ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe, melyben többek között a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Leányvásár s más híres operettek örökzöld slágereit hallhatjuk.

A könyv az OPAC-ban is megtalálható.

                                                                                              Kovács Attila

                       Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc