Varga Ildikó: Richard Wagner, Magyarország és a magyarok 1842– 1924 Magánkiadás (2018)

            Varga Ildikó (Varga Ildikó Rita Anna, VIRA) zenetörténész, énekművész, operaénekes, tanár, költő, dalszövegíró, író, rendező idén, magánkiadásban és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent könyve, a 19. század egyik legnagyobb hatású német romantikus zeneszerzője, Richard Wagner (1813-1883) magyarországi kapcsolataival foglalkozik az 1842-1924 közötti időszakot átölelően.

            A könyvet szerzője két nagy részre osztja, az első mintegy 180 oldalon Wagner Magyarországgal, a magyar kultúrával, művészeti élettel, történelemmel, társadalommal, és a magyar emberekkel való kapcsolatát írja le olvasmányosan, míg a második rész úgynevezett Függelékének csaknem 300 oldalán tudományos, eddig főként külföldön megjelentetett eredményeket, eredeti dokumentumokat, így például Wagner összes Magyarországon található levelének másolatát teszi közzé.

            Az első részt szinte egy Wagner-opera módjára építi fel Dr. Varga Ildikó. Az Előhang, Prológus és Nyitány után következik – ahogy maga is nevezi – az „I. felvonás. Vihar és napsütés” c. fejezet, melyben „A Tannhäuser Magyarországon” után Wagner és Pest kapcsolatáról olvashatunk első magyarországi látogatása kapcsán, valamint három „magyar leveléről” és a Viharokról.

            A „II. felvonás. Változó égbolt alatt” Wagner és a „romantikus magyar triász”, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály személyes kapcsolataival, valamint magyar barátaival, élükön a legnagyobb magyar wagneriánussal, Erkel Sándorral és főbb művei, a Lohengrin, A bolygó hollandi, a Rienzi, a Ring és a Mesterdalnokok hazai előadásaival is foglalkozik. De szól a pesti Wagner Társaság alapításáról, Wagner második látogatásról és haláláról is.

            A „III. felvonás. „Wagner-idő” című fejezetben a Magyar Királyi Operaház Gustav Mahler időszakához köthető tevékenységéről is olvashatunk és a Ring, azaz a Nibelung gyűrűje tetralógia, valamint a Trisztán és Izolda színre állításának cseppet sem viharos terveiről és előkészületeiről, az ifjabb Wagner Budapestre érkezéséről és a virágzó Wagner-repertoárról. Az első rész Fináléja pedig a két Parsifal előadás köré építve zárja le a könyv vállalt idő intervallumának megfelelve az írást.

            A függelék hét részre tagolva közöl dokumentumokat és összefoglalókat, így például Wagner nevének és műveinek első hazai megjelenéseiről, majd művei bemutatóinak és további előadásainak részleteiről, melyek között örömmel olvashatjuk az első pécsi dokumentumokra történő utalásokat. Ezt követi két részben a már az írásunk elején is említett levelezéssel kapcsolatos dokumentáció és tudományos elemzése, majd mintegy 80 oldalban egy összefoglaló Wagner magyar barátairól és ismerőseiről. Közöttük ott olvashatjuk a Pécsi Székesegyház Lickl János Györgyöt követő karnagya, Hölzl Szeráf Ferenc (1808-1884) nevét is, aki Pécsre hozta és őrizte meg Beethoven, halottasházban levágott, hajfürtjét, s akit vélhetőleg még Bécsben írott Noé című oratóriumának bemutatója alkalmával ismerhetett meg Wagner, valamint Jánosi Engel József (1851-1939) pécsi zenei író nevét is, akinek nagyobbik fia keresztapaságát vállalta el Richard Wagner! A könyvet Wagner levelei, képek, dokumentumok és gazdag bibliográfia zárja.

            Varga Ildikó „Richard Wagner, Magyarország és a magyarok 1842– 1924” című könyvnek bemutatójára 2018. november 26-án, hétfőn este 6-kor kerül sor, a Csorba Győző Könyvtár szervezésében, a Tudásközpont Konferencia Termében, a zenetörténész-szerző prezentálásában.

            Mi most ajánlónkhoz és egyben a könyvbemutató elé egy olyan igazi muzeális ritkaságot ajánlunk meghallgatásra, melyen az 1928-as Bayreuth-i Ünnepi Játékokon készült felvételről hallhatjuk Wagner Trisztán és Izoldája 3. felvonásának részleteit Karl Elmendorff vezényletével, Izoldaként annak a Nanny Larsén-Todsennek közreműködésével, aki az 1920-as évek végén, Budapesten is énekelte a szerepet.

 

 

                                                                                  Kovács Attila

                                               Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő

 


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc