Verdi: Tévedt Nő

Giuseppe Verdi(1813-1901) egyik legnépszerűbb és a 20.században legtöbbet játszott operáját a Traviatát 1853-ban írta ifjabb Alexander Dumas/1824-1895/ Kaméliás hölgy című 1848-ban írott, majd 1851-ben színdarabbá átdolgozott regénye nyomán, Francesco Maria Piave szövegkönyvére. A Tiszay Andor gyűjteményében található 1866-ból fennmaradt plakát egyrészt attól különleges, mert őrzi a nálunk 1857-ben bemutatott opera Pataki Lajos által zseniálisan kitalált „Tévedt nő” címváltozatát – mellyel egyébként első alkalommal Pécsett is játszották 1899-ben –, másrészt,amint látható az 1866-os Pesti Nemzeti Színházbeli felújítás karmestere a Verdit is legfőbb operaszerzői példaképei közé számító Erkel Ferenc legidősebb fia, Erkel Gyula(1842-1909) volt. A címszerepet az a Pauliné Markovits Ilka(1839-1915) énekelte, aki koloratúráriáival aratott sikereket a Nemzeti Színház mellett Kolozsváron és Bécsben is, ahol 1873-ban betegen énekelve „elvesztette hangját”, s ez karrierjének korai végét jelentette. Alfréd szerepét férje, Pauli Richárd(1835-1901) énekelte, akit korának jeles tenorjaként, 1882-ben Liszt Ferenc ajánlott a Zeneakadémia tanárává.

A Dumas és Verdi művét is inspiráló valódi főszereplőt Marie Duplessisnek – eredeti nevén Alphonsine Plessisnek – hívták, s a legfelső párizsi körök körülrajongott kurtizánja volt, az 1824-ben született és tüdőbaja miatt mindössze 23 évet élt ifjú hölgy, aki már 15 évesen gazdag pártfogóra talált. Támogatóinak rangja és köre később egyre nőtt, csodálói közé tartozott Liszt Ferenc is, akivel 1845-ben ismerkedett meg. Szerette volna a mestert egy hangversenykörútjára is elkísérni. Tudni vélnek az asszony egy neki írt leveléről, amelyben kendőzetlenül tesz ajánlatot. „Meglátja nem leszek útjában” – írta – „nappal alszom, este elmegyek a színházba, éjjel pedig azt tehet velem, amit csak akar.” A feljegyzések szerint Liszt udvariasan elhárította a kérést. (Winkler Gábor: Barangolás az operák világában)

Bármily meglepő is Verdinek ez a több mint egy tucat „operaslágert” tartalmazó műve – legyen elég talán csak a híres „Pezsgő-duett”-re, Violetta első felvonás végi „nagy” áriájára, Germont fiához énekelt 2.felvonásbeli áriájára, vagy Alfréd és Violetta 3.felvonsábeli kettősére utalnunk – a bemutatón nem aratott olyan sikert, melyet pedig zenéje és személyes-emberi drámájának hitelessége miatt megérdemelt volna, s a 20.század elejétől napjainkig méltán meg is kap. Az okot a melodramatikus előadásbeli hiányosságok mellett a témaválasztás akkor még eléggé frivolnak számító merészségében is kereshetjük, bár akadtak a zenével kapcsolatban is kritikai hangok, melyek túl soknak vélték a dallamos zárt számok sorát, zenei kíséretüknek „verkliszerűségét” is szóvá tették, akárcsak azt, hogy Verdi néhány akkor jól – ma már kevésbé – ismert operájának részleteit és fordulatait is „felhasználta”, felidézte. Mindezekből mára semmi sem maradt, hiszen a nagyközönségnek épp ezek a jól ismert „slágerek” és jól átélhető személyes drámai szituációk jelentenek felejthetetlen élményeket, főleg kimagasló előadások esetében. Pécsett ezek közé sorolhatjuk az 1962-63-as évad kezdetén azt a 3 előadást, melyben vendégként a világhírű bariton, Svéd Sándor énekelte Germont szerepét, míg a címszereplő az operatagozat-alapító karmester, Paulusz Elemér felesége, Bárdos Anna volt.

A ’90-es évek közepén „újjáalakult” és megfiatalított pécsi Operatársulat által színre vitt Traviatában pedig Váradi Mariann énekelte katartikusan szépen a címszerepet, akinek partnerei közül Vághelyi Gábor volt egészen kiváló Germont szerepében, de ez a szerep is hozzátartozott Massányi Viktor nagysikerű pécsi pályakezdéséhez. A legutóbbi, 2007-es pécsi Traviata premier pedig Szikora János zseniális rendezésében nagy mértékben hozzájárult a pécsi operatagozat megmentéséhez, nem utolsó sorban a kiváló csapatmunkának köszönhetően,s igazi szenzáció volt ismét Váradi Mariann címszereplése is.

Kovács Attila

Verdi: Tévedt Nő

– Klikk a nagyobb mérethez! –

Korábbi hírek

© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc