Seal Standards (2017)

               Mostani ajánlónkban egy vélhetően több generáció számára is érdekes és értékes CD-t ajánlok Tisztelt Olvasóink és a zenebarátok figyelmébe. A Londonban élő, színes bőrű angol énekes és dalszerző, Seal, 2017-ben megjelent Standards című, az állandó repertoár részét képező dzsessz és más örökzöld slágereket tartalmazó albumát, mely mind a mai közép- és idősebb generáció, de akár az örök értékek iránt érdeklődő fiatalabbak számára is izgalmas és érdekes zenés utazást jelenthet a 20. század középső harmadának zenei stílusvilágába.

              Az 1963-ban nigériai anyától és brazil apától Henry Olusegun Adeola Samuel néven született, művésznevén Seal, – azaz „Fóka” – nemcsak génjeiben, de korai muzsikus tapasztalataiban is magában hordozta annak a sokszínű zenei világnak alapvető stíluselemeit, melyek ezt a mostani, legutóbbi, immár tizedik stúdió-albumát is jellemzik. A 3 Brit Awards és 4 Grammy díjat is kapott, több mint 30 millió lemezt eladó Seal ugyanis pályája kezdetén játszott funk és blues együttesekben is, mielőtt „rátalált” volna saját soul és rhytm and blues hangvételű stílusára. A 90-es évek első felében olyan világslágerek énekesként vált ismertté, mint a brit dj-vel Adamskival közösen jegyzett Killer és az 1991-es Crazy, valamint az 1994-es Kiss from a Rose, mely 3 Grammy díjat is kapott.

              A rendkívül karakteres és szép hangon éneklő Seal legújabb albumán olyan örökzöldek kaptak helyet, mint a francia-magyar Joseph Kosma Autumn Leaves (Őszi levelek; „Hulló levelek”) című, 1945-ös dala, Charlie Chaplin Smile (Mosoly) című, eredetileg az 1936-os Modern idők című Chaplin filmhez komponált melódiája, melyet Nat King Cole tett slágerré 1954-ben, de Michael Jackson is feldolgozott. Két Cole Porter örökzöld, a Love for Sale (Eladó szerelem) és az I’ve got You Under My Skin (Az idegeimre mész). De Gershwintől is énekel egy dalt Seal, a They Can’t Take That Away from Me (Nem tudják elvenni tőlem), miként egy Duke Ellington kompozíciót is, a Látom már a fényt (I’m Beginning To See The Light), utóbbiban a The Puppini Sisters működik közre. De az érdekes hangszeres és vokális hangszerelésű, 1964-es Irma Thomas slágerben, a Bárkinek, aki tudja mi a szerelem (Anyone Who Knows What Love Is) című dalban  is közreműködik egy háttér vokál. A lemez két ragyogó, dinamikusabb hangú felvétele a Frank Loesser Luck Be A Lady (Legyen szerencsém egy Ladyhez) című 1950-es dalából készített Seal-átültetés és a schok rock műfaj úttörője, Screamin’ Jay Hawkins által 1956-ban írt „I Put A Spell On You” (Elbűvöltél) című dal, melyet igazán szenvedélyes, néha drámainak tetsző hangon ad elő Seal.

              A lírai örökzöldek kiemelkedő darabja a lemezen Richard Rogers és Lorenz Hart 1937-es musical show-dala, a My Funny Valentine (Különös Valentin-napom) című, több mint 1300(!) albumon feldolgozott slágere, de hangulatos Ervin M. Drake 1961-es dala is, az It Was a Very Good Year, melynek magyar címfordítása, Ez egy nagyon jó év volt, ez alapján az album alapján elmondható volt Seal 2017-es évére is, mely egy ilyen remek albumot hozott össze. Mi most két magától az énekestől származó youtube feltöltést osztunk meg Tisztelt Olvasóinkkal: az elsőben magát a teljes lemezt ajánlja rövid részletekkel, a másodikban Seal és saját bigbandje adja elő a lemeznyitó Luck Be A Lady című dalt egy Los Angeles-i dzsesszklubban. Étvágykeltőnek talán épp elég lesz ahhoz, hogy kikölcsönözzék a lemezt a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárából…

                                                                                              Kovács Attila

                                               Amtmann Prosper- és Bartók Béla emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc