Klemen Terézia: Az évszázad Manonja Házy Erzsébet

            Hiánypótló operakönyvet írt Házy Erzsébetről a párkányi születésű, a szlovákiai Révkomáromban lakó Klemen Terézia, aki a 2014-ben alapította a Szlovákiai Civil Becsületrendet, melynek keretén belül hívta életre a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, melyet eddig 2016-ban és 2017-ben rendeztek meg. A szerző célja, hogy a pozsonyi születésű, Kossuth- és Liszt-díjas, Kiváló Művész, Házy Erzsébet emlékét méltóképp megőrizzük, művészete értékeinek továbbviteléhez hozzájáruljunk.

            A könyv végigveszi a Magyar Állami Operaház kiváló szopránjának életét és pályáját, a gyermek- és ifjúkortól, az 50-es évek pályakezdésének felfelé ívelő szakaszán át a 60-as évek csúcspontján át a 70-es évek szerepeiig, nehézségeiig és a művésznő haláláig, a pálya eseményei mellett a magánéletről sem megfeledkezve, így a szinte állandó partnerrel, Ilosfalvy Róberttel töltött négy évről, a Darvas Ivánnal kötött házasságáról és az Ötvös Csabával kötöttről is.

            Közben pedig kritikák, méltatások Mezey Béla nagyszerű fotóis és a pályatársak emlékezései teszik teljessé a Házy Erzsébetre való emlékezést. Beszél róla többek között Baranyi Ferenc, Barlay Zsuzsa, Berkes János, Iván Ildikó, Kasza Katalin, Kincses Veronika, Marton Éva, Medveczky Ádám, Palcsó Sándor, Sólyom Nagy Sándor, és Tokody Ilona, a zenekritikusok közül pedig most álljon itt Tallián Tibor és Abody Béla egy-egy írásának részlete.

            „A magyar operajátszás történetében ő a par excellence (tulajdonképpeni,elsősorban) Puccini-hősnő; ugyanaz a legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott belőle, mint annak idején Szamosi Elzából (az leső magyar Puccini-hősnőből, akivel a Mester is találkozott), de eszközei vokálisan is, színészileg is sokkal dúsabbak voltak.”- írta Tallián Tibor. Abody pedig következőképp írt a legendás Manon Lescaut előadásról:

            „A címszerepben Házy Erzsébetet hallhattuk. Milyen is ez a Manon Lescaut? (…) „Ily földöntúli szép lányt szem még nem látott!” (énekli Des Grieux), s valóban. Házy Böbe földöntúlian szép volt. Egy valóságos színpadi metamorfózis tanúi lehettünk. Házy Erzsébet igazolja Des Grieux-t, olyannyira, hogy úgy érzi az ember, szinte irigyelni kell a fiút, hogy tönkrement a lány bűvkörében. Legalább volt miért és miért elégnie. Szerep és egyéniség találkozásának ritka pillanatának lehettünk tanúi. A racionális művészi megközelítés, a fejlett énektechnika, s a szép hang „segédeszközének” varratai hiánytalanul felolvadtak az egész szervezetben. (…) Ez a lány kész, kialakult egyéniség az első pillanattól, a maga végzetesen ártatlan romlottságában. ILYEN. Minden helyzetben azonos önmagával, nem játszik szerepet, a maga színvonalán vétkezik és bűnhődik, segít és árt. Ezt kellett összefogni, s ezt – éppen a képességek és lehetőségek találkozása miatt – sikerült tökéletesen megoldania Házy Erzsébetnek, s így lett Ő a tökéletes Manon. Mellette, későbbiekben volt szerelme Ilosfalvy Róbert, aki a fiatal Puccini lázát, zaklatottságát, a szerelem perzselését sugározta. (…)

            Az est irányítója, élményünk szervezője, a lehetőségek valóra váltója Lamberto Gardelli volt. (…) A Gardelli által vezényel darabot az évszázad előadásának, Házy Erzsébetet pedig az évszázad Manonjának nevezték.”

            E ragyogó művészpálya és könyv áttekintéséhez kedvcsinálóként szóljon most két részlet Giacomo Puccini Manon Lescaut című operájából Házy Erzsébettel és Ilosfalvy Róberttel, a karmester Lamberto Gardelli.

 

 

Fotó internet

 

                                                                                  Kovács Attila

                                               Amtmann Prosper és Bartók Béla-Emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc