Zenei csemegék Pécsről – Arany János költeményei a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárában

Bár egy rövid híradásban szóltunk már facebook oldalunkon, hogy Zeneműtárunk ajánlópolcának felső részén látható egy kis válogatás a 200 éve, 1817. március 2-án Nagyszalontán született Arany János költeményeiből és a belőlük készített zeneművek írott és hangzó változataiból, tegyük ezt meg most egy kicsit részletesebben is.

Kezdjük először a versekkel, melyek a Csorba Győző Könyvtárban természetesen írott, könyv formában is megtalálhatók, de Zeneműtárunkban ezek hangzó változatai, vagy legalábbis egy részük fellelhető. A hagyományos, úgynevezett „bakelit” (valójában vinyl) lemezek között megtalálható a Toldi teljes felvétele Básti Lajos előadásában, a Hungaroton 1976-os kiadású lemezén, melyet később CD-n is megjelentettek néhány más verssel együtt. Arany balladáit Sinkovits Imre előadásában 1982-ben Keresztury Dezső szerkesztésében, Bozó László rendezésében vették lemezre (Ágnes asszony, Zách Klára, Mátyás anyja, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Pázmán lovag, Tengeri hántás, Hídavatás, Tetemre hívás, Vörös Rébék). Mensáros László Arany János 23 versét tartalmazó 1989-es lemezén az ismertek mellett néhány ritkábban idézett költemény is helyet kapott (Családi kör, Letészem a lantot, Vojtina Ars poetikája, Meddő órán, A rab gólya, Eldorádó, Mi vagyok én?, Szenvedek én…, Ez az élet…, Epilógus).

Az egyik legkülönlegesebb hagyományos „bakelit” lemezt Arany János verseiből a versmondóként is a legjobbak között jegyzett „színészkirály”, Latinovits Zoltán (1931–1976) halálának 10. évfordulójára, 1986-ban jelentették meg, első oldalán ritkaságokkal, a másodikon ismertebb versekkel. (A vígasztaló, Az ó torony, Az elhagyott lak, Emlények, Keveháza részletek, Rege a csodaszarvasról, Buda halála – Hatodik ének, illetve Népdal, Hídavatás, Szondi két apródja, A walesi bárdok). Mi most a Szondi két apródját és A walesi bárdokat ajánljuk.

A CD-n is meghallgatható, Básti Lajos által elmondott, 1996-os dupla Toldi-lemezen hallhatjuk még Gáti Józseffel a Családi kört, Horváth Ferenccel A fülemilét, Sinkovits Imrével a Pázmán Lovagot, Kálmán Györggyel A bajuszt. Mi most a Toldi első énekét ajánljuk Básti Lajossal.

Arany János megzenésített versei közül elsőként a kották közül ajánlunk néhányat. Elsőként Kodály Zoltán opus szám nélkül megjelentetett Négy dal című ciklusát, melyben az első három 1907-ben, a negyedik pedig 1917-ben keletkezett Móricz Zsigmond Pacsirtaszó című színdarabjához, Fáj a szívem címmel. Előtte a Mezei dal található, a legismertebb a sorozat második darabja, a Nausikaa, a nyitó Haja, haja című németre „Falusi jelent” címen fordított dalhoz Arany János versét használta fel Kodály Zoltán. Andor Éva énekel, Szűcs Loránt zongorázik.

Igazi különlegesség Zeneműtárunkban Bakki József (1940–1981) Fülemile című egyfelvonásos vígoperájának kottája, melyet Arany János és Urbán Gyula versére komponált a fiatalon elhunyt kortárszeneszerző és zongorakísérő. A Nemzetőr című jól ismert Arany János verset a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című, 1999-ben megjelentetett hazafias dalokat tartalmazó kottás könyvben találjuk meg.

Szintén igazi különlegességnek számít az az 1952-ben megjelent könyv, melyben Kodály Zoltán és az irodalomtörténész Gyulai Ágost látott el jegyzetekkel és rendezett sajtó alá, Arany János 1871–1874 között lejegyzett, 149 népdalból álló gyűjteményét, melyet a kor jeles zeneesztétája és népdalgyűjtője, Bartalus István felkérésre írt le, a zenei téren is igencsak művelt, nagy nemzeti költőnk, aki nemcsak jól énekelt és gitározni is megtanult, de a kottaírásban is komoly jártasságot szerzett, s néhány dalhoz a dallamot is maga komponálta.

Egy az előbb említett tematikához szorosan kapcsolódó CD-lemez is megtalálható Zeneműtárunkban és mini kiállításunkban is: Arany János daloskönyve, melyet Dsupin Pál énekes és sok hangszeren – fuvola, furulya, flóta, duda, tárogató, citera – játszó kiváló népzenész szerkesztett és készített a költő dalgyűjteményéből, gitáron és tekerőn játszó és vele együtt szintén éneklő muzsikustársa, Csergő-Herczeg László, valamint az Egri Tinódi Sebestyén Általános Iskola Kamarakórusa közreműködésével. Az Arany János halálának és Kodály Zoltán születésének 130. évfordulóján, 2012-ben megjelent lemezről most annak hivatalos rövid ajánlóját és Hortobágyi dalát ajánljuk meghallgatásra-tekintésre.

Ami a könnyűzenei feldolgozásokat illeti, azok közül Zeneműtárunkban megtalálható a magyar könnyű műfaj koronázatlan királynőjének, Koncz Zsuzsának hagyományos LP lemezein megjelent Arany János megzenésítések mindegyike, kezdve az 1975-ös „Kertész leszek” című 7. Koncz Zsuzsa lemezről a Szörényi Levente által megzenésített Vörös Rébék című balladától, az 1976-os „Elmondom hát mindenkinek” című 9. Koncz-lemez szintén Szörényi Levente által feldolgozott Szondi két apródján át, az az 1989-es „Verslemez III.” című Koncz Zsuzsa lemezen található, Bornai Tibor által megzenésített „A walesi bárdok”-ig, melyek közül mindegyik sajátos színt képvisel a magyar könnyűzenei palettán. Talán a legkülönlegesebb a Szörényi-féle Szondi-feldolgozás törökös karakterű férfi vokálja, melyhez hasonló, de magyaros hangvételt is idéző karakterrel csatlakozik Koncz Zsuzsa éneke és a hangszeres kíséret is.

Egészen különleges CD-t jelentettek meg 2008-ban Arany János verseinek Szirtes Edina Mókus által készített megzenésítéseiből 2008-ban. Az „Arany-óra” című lemezen kiváló énekesek, az egykor – az 1970-es, 80-as évek fordulóján – Pécsett pályáját kezdő színésznő, Kováts Kriszta, valamint a Fool Moon énekegyüttes, Keönch László Farkas szájdobos és az énekes Gábriel közreműködésével készült acapella, azaz kíséret nélküli, lemezen a következő Arany János versek hallhatók (Mátyás anyja, Vörös Rébék – ez az egy Szörényi Levente zenéjére, Árva fiú, Hídavatás, Éjféli párbaj, Zách Klára, Tetemre hívás, Népdal, A walesi bárdok, Ágnes asszony). Ezek közül mi most A walesi bárdokat és a Hídavatást ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe.

Arany János nemzetközi meg- és elismertetéséért a legtöbbet egy világhírű walesi zeneszerző, az 1944-ben született Karl Jenkins tette, aki 2011-ben egy 50 perces kantáta formájában zenésítette meg Arany Jánostól A walesi bárdokat, melyet angol és magyar nyelvű előadásban is hallhattak már világszerte. A klasszikus és könnyűzenei tanulmányokat is folytató kiváló muzsikus, aki az 1970-es Montreux-i Jazz Fesztiválon első díjat nyert jazzrock együttes, a Nucleus társalapítója volt, majd 1972-től a az angol progresszív rock csapat, a Soft Machine vezetője – aki szaxofonon, zongorán és oboán is játszott – különösen az 1990-es évek közepétől futó Adiemus című világhírűvé lett műve és az abból kinövő crossover project révén mára az egyik legfoglalkoztatottabb és legnépszerűbb kortárs zeneszerzők közé tartozik a világon. Arany János versét olyan átütő erővel, nagyszerű zenekari és kórushangzással építette fel, hogy a mű mind a walesi ősbemutatón, mind a magyarországi alkalmával hatalmas sikert aratott és arat napjainkban is szerte a világban, Franciaországtól, Svájcig. Talán nem tévedünk, hogy abban, hogy idén, Arany János születésének 200. évfordulóján a költőt A walesi bárdokban is megénekelt Montgomery városa posztumusz tiszteletbeli díszpolgárává választotta, elévülhetetlen érdemei vannak Karl Jenkins zenéjének, melyet 2012-ben CD-lemezen is kiadtak, s ez is megtalálható a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárában.

Mi most mégis két különleges rövid felvétel részlettel ajánljuk a művet: a szerző vezényelte magyarországi ősbemutatóról és a Jean-Philippe Rameau Együttes által megvalósított francia és svájci bemutatók képeit és zenéjét ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe, s a könyvtárunk felkeresését a további részletek miatt.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárának a költő műveit tartalmazó zenei relikviáiból készített összeállításunkat egy különleges magyar zenei produkcióval zárjuk. 2011-ben Szarka Gyula, a korszerű folk- és népzenei felvételeiről ismert, felvidéki magyar Ghymes együttes társalapítója, Toldi címmel „zenés költeményt” írt Arany János elbeszélő költeménye nyomán, melyet 2012-ben élő produkció keretében is bemutattak és dupla CD-lemezen is megjelentettek. Mi most Arany János két örökzölddé lett megzenésített versrészlete után a zenés költemény színpadi változatának fináléját is meghallgatásra és megtekintésre ajánljuk Tisztelt Olvasóinknak.

                                                                                                          Kovács Attila

                                               Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc