Válaszutak a képzőművészet történetében

Kedves Olvasóink!
Az őszi félévben az alábbi előadásokkal várjuk Önöket Dr. Aknai Tamás előadássorozatán:

Október 17. (kedd) 17.30
Örökhagyók, örökségek, örökösök a vizuális kultúrában

A művészet elvont fogalom. Van azonban kézzel fogható megjelenési formája. Ez a műalkotás, ami azáltal különbözik más emberi termékektől, hogy felruházták egy különleges tulajdonsággal, avval, hogy művészi. E tulajdonság mibenléte adja ezúttal a feladatot. Egyén, csoport, érdeklődő, intézmény egyetértésére van szükség az említett „felruházódáshoz”. Ami folyamatszerű, mint a természet bármely jelensége. A művészettörténeti tárgyak körét mindig újra értékelik, olykor leértékelik, átadják, megszüntetik, máskor bővítik. Alkotó, közönség, gyűjtő, intézményi érdeklődés kér szerepet magának ebben a körkörös folyamatban.


Október 24. (kedd) 17.30
A földrajzi tér, a történeti idő és a képzőművészet

A jelenkor a művészettörténet számára ajánlja tárgykörének térbeli és időbeli kiszélesítését. A szerep, amit a kelet-ázsiai művészet az impresszionizmus óta játszott nyugaton, vagy az a jelentőség, amelyet a primitív népek szobrászata nyert az expresszionizmus és a kubizmus óta, azt eredményezte, hogy a művészettörténész kénytelen pillantást vetni a topográfiáját lehatároló nyugat-európai térség határain túlra. Ugyanez vonatkozik az időbeli határok szemléletére is. Egyetemes kitekintés nélkül a 20. századtól kezdve a művészettel való minden foglalkozás provinciális vágányokra fut.


November 7. (kedd) 17.30
A művészetek és a “társasági formák”

A művészettörténet szakrális és profán funkciószférákra felosztása azt láttatja, ami intézményes vonatkozásban érdekes. Az intézményt, a megbízót vagy a megrendelőt mutatja, akinek szándékai orientálták a műalkotást. Elhanyagolja a címzettek oldalát. Érdemes ezért az Alberti óta emlegetett fogalompárral „dolgozni”, mint a nyilvános és a privát. Ezeknek a különböző korokban nagyon eltérő a jelentése. A középkori „privátnak” nincs elkülöníthető saját értéke, a „private=személyessé tett” értelmében arra vonatkozik, amit a közösségtől elvontak, „raboltak”, csak az újkorban alakul át a magánszféra tartalmává.


November 14. (kedd) 17.30
A tudományok és a vizuális művészetek

Ásson bármilyen mélyre is a tudomány a maga területén a maga módszerével, mindig marad meghatározatlan számú tényező, melyeket adottnak tekint és amelyek nélkül a kérdéses tudomány nem lehetne az, ami. Az idő és tér (illetve téridő) folytonosságát, az ehhez kötött ok-okozatiságot, az ebből következő leírhatóságot, a matematikát vagy általában véve elméletek felállíthatóságát és elbeszélhetőségét értjük „adottnak”. Ezért aztán fennáll a kérdés, hogy mindez mi (vagy ki) által adódik illetve – ha úgy tetszik – teremtődik. A művészet esélye…


November 28. (kedd) 17.30
Műgond és -gondatlanság – A művész magatartása

Erdély Miklós Optimista előadásában (1981) a posztneoavantgárd művészi magatartás jellemzőiként írta, hogy az „ember illetékességét saját élete, sorsa tekintetében tudomásul kell vennie, ahhoz minden határon túl ragaszkodnia kell.” Ebből következik, hogy „illetékessége mindenre kiterjed, ami létét érinti, akár közvetlenül, akár közvetve.” Erdély álláspontja az „aktivista” művész helyzetéből fogalmazza meg a morális programot, és elvárja a művésztől, hogy „amit megtehet a maga korlátozott eszközeivel, azt késedelem nélkül tegye is meg…”


December 12. (kedd) 17.30
Újdonság és banalitás a képzőművészet történetében

A 21. század legfelforgatóbb jelensége a hálózatok hálózata, vagyis az internet. Az élet valamennyi területébe benyomuló és a művészetek lehetőségeit is radikálisan átalakító „net” a mediális közvetítettség új protokolljával állította elő kihívásait. A kulturális termékek fogantatása, előállítása, bemutatása, terjesztése és értelmezése a megváltozott médiakörnyezetben a filterek, algoritmusok, processzorok, adatbázisok és transzfer-protokollok eseményeitől függenek, eszközei adatközpontok, szerverek, szatellitek, kábelek, routerek, váltók, modemek, fizikai és virtuális infrastruktúrák. Milyen jelentősége van ebben a közegben a „történeti műtárgynak”?

Az előadások helyszíne a Tudásközpont -1. szintjén található Nagyelőadó terem.

A könyvtári program látogatása ingyenes.

Válaszutak a képzőművészet történetében

– Klikk a nagyobb mérethez! –


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc