Várdai István: Cello Variations

Szerző: István Várdai
Cím: Cello variations
Alcim:
Kiadó: Profil Medien GmbH
Kiadás ideje: cop. 2013
Kiadás helye:

item-thumbnail

Hét variáció egy albumban és semmi más, csak variációk? – teszi fel a kérdést a világhírű, idén 30 esztendős, pécsi születésű gordonkaművész, Várdai István 2013-ban Walter Delahunt kanadai zongoraművész közreműködésével kiadott Cello Variations (Cselló variációk) című CD-jének előszavában, s bár maga is sokféle pozitív igenlő választ ad, mostani lemezajánlónkban mi is csak annyit tehetünk hozzá, hogy na de milyen sokszínű zenei gazdagságot tükröz az itt hallható hét zenemű, mely még az összehasonlítás lehetőségét is felkínálja egy-egy mű, illetve szerző esetében.
A pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában Mátrai Mária növendékeként feltűnt, majd a Zeneakadémia „Különleges tehetségek osztályában” Mező Lászlónál tanulmányokat folytató Várdai István, aki Bécsben a Pécsett is járt Reinhard Latzkonál is diplomát szerzett, különböző hazai és nemzetközi versenysikereinek programjából válogatva állította össze ezt a tematikusan is rendkívül izgalmas lemezt, melyen hat stúdiófelvétel mellett „ráadásként” egy élő koncertfelvétel is helyet kapott. Várdai István 3-szor nyerte meg a Popper Dávidról elnevezett Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyt (2000; 2003; 2004) 2006-ban a Pörtschachban megrendezett Brahms-versenyt, 2007-ben 3. helyezettje és különdíjasa volt a Moszkvai Csajkovszkij-versenynek, 2008-ban a Genfi Nemzetközi Versenyen nyert négy díjat közte az első helyért járót is, legutúbb pedig 2014-ben a német ARD rádió nemzetközi versenyének lett a győztese.
Rátérve a lemez részleteire már az első felhangzó mű is igazi ritkaság és csemege, hiszen a „cseh Bartókként” számon tartott Bohuslav Martinů (1890-1959) 1942-ben a világhírű orosz csellóművész, Gregor Pjatigorsky számára komponált Variációk egy Rossini-témára című műve ugyanarra a témára épül, mint a lemezt záró népszerű bravúrdarabként jegyzett Paganini variációsorozat, Rossini Mózes Egyiptomban című operájából Mózes imájának témájára. Így e két műben mód nyílik a nagy romantikus virtuóz és a neoklasszikus-neoromantikus megközelítésmód összehasonlítására is. Érdekes módon a másik Martinů-mű, az 1959-ben komponált Változatok egy szlovák témára folklorizmusa mellett épp szenvedélyesen romantikus hangjával is igazi nagy kihívásnak számít a csellisták körében, nem véletlen, hogy egyik ezredforduló pécsi környéki koncertjén Perényi Miklós is műsorára tűzte e remek darabot.
Igazi ritkaságnak, különlegességnek számít a lemez utolsó előtti darabja is, az Une Larme (Egy könnycsepp), mely Gioachino Rossini (1782-1868) Öregkori csínytevések című sorozatából való kifejezetten lírai színekben gazdag kompozíció, mely fergeteges codával zárul. A klasszikus és korai romantikus vonulatot két mű, Beethoven Mozart Varázsfuvolájának népszerű Papageno belépőjére írott 12 variációja és a zongorista Fanny mellett Paul személyében egy csellista testvérrel is rendelkező – kiváló zongoristaként is számon tartott – Felix Mendelssohn-Bartholdy Variations concertantes című, 1829-ben testvérének komponált darabja képviseli. Popper Dávid (1843-1913) Fantázia kis orosz dallamokra című műve pedig nemcsak a Zeneakadémián is tanító világhírű csellista-komponista zeneszerzői kvalitásait mutatja fel hűen, de Várdai Istvánét is, mely a 3 Popper-versenyen elért győzelem óta méltán fejlődött olyan világszínvonalúvá, hogy ma már a világ vezető csellistáinak is élvonalába tartozik a Pécsről indult kiváló muzsikus, akivel most Beethoven, Rossini és Paganini műveit ajánljuk meghallgatásra.

Beethoven: 12 variáció csellóra és zongorára Mozart Varázsfuvolájának témájára
Várdai István-cselló, Walter Delahunt-zongora 9p21

Rossini: „Une Larme” – téma és variációk csellóra és zongorára
Várdai István-cselló, Walter Delahunt-zongora 9p49

Paganini: Bevezetés és változatok Rossini Mózes Egyiptomban c. operájának témájára Op.24
Várdai István-cselló, Walter Delahunt-zongora 6p59

Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő




© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc