210 éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály

csokonai-portre„Földiekkel játszó
Égi tünemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!”

 

Ki ne ismerné e sorokat?! Ha semmi más nem maradt volna fenn Csokonaitól, mint a Lilla-kötet, már akkor is a hazai költészetünk óriásai közé írta volna be magát. De rövid, nélkülözésekkel teli harmincegy éves életútja alatt olyan gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra, amely világirodalmi rangú nagy költővé emelte. Műveltsége, („Hét nyelven ért, s jártas a világirodalomban és a természettudományban. Olyan alap, amilyennel kevés magyar költő dicsekedhet…” – írta Németh László) európai látóköre, készsége minden új befogadására, merész, kísérletező kedve szinte minden művéből kitetszik. Életművében minden stílus fellelhető; az ókori latin, a klasszicizmus, a rokokó, a szentimentalizmus, a realista elemek mellett ő az első költőnk ki a népköltészetből merített. Verstani újításait Petőfi és Arany tökéletesítette, művészi-szellemi hagyatékát a nyugatos költőink fedezték fel. Ady a legeurópaibb magyarnak nevezte.
csokonai-vitez-mihaly_alairasa
A felvilágosodás korának legtehetségesebb, legsokoldalúbb magyar költőjének hányattatásokkal teli élete ellenére költészetébe, műveibe nem szivárgott bele a sok külső keserűség, mely megmérgezte volna poézisét. Verseit, szinpadi műveit természetes derű, könnyedség hatja át, ugyanakkor filozófikusan bölcselő, töprengő költészet az övé.
1773-ban született Debrecenben, apai ősei református lelkészek voltak. Édesapja Csokonai József borbély és seborvos, édesanyja Diószegi Sára művelt polgárlány. A csodagyereknek tartott Mihály két-háromévesen már a betűk formája iránt érdeklődött. Tizenegy éves korában elveszítette édesapját, édesanyja kosztos diákok tartásával biztosította megélhetésüket. Tudásszomja, tehetsége korán kitűnt a debreceni Kollégiumban, a tanárai a jövő tudósának látták. 1792-től már Kazinczy Ferenccel levelezett, a felvilágosodás eszméinek hívévé vált. 1794-ben megbízták a poétai osztály vezetésével. Szabad szellemű tanítási módszeréért, személyes ellentétekért, eszméi és a kollégium szabályainak megsértése miatt 1795-ben a Kollégiumi Törvényszék eltanácsolta az iskolából. Debrecenből Sárospatakra ment jogot tanulni, de „Természetes szabad gondolkodása a haza törvénye szövevényeivel meg nem egyezhetett.” – írta róla egy barátja. Vándorútra indult. Pozsonyba ment, hogy az országgyűlés ideje alatt pártfogókat keressen lapjához, a Diétai Magyar Múzsa kiadásához, melyből tizenegy szám meg is jelent. Ő az első költőnk, aki verseiből akart megélni. Támogatókat nemigen talált, de legalább verseinek egy részét nyomtatásban láthatta. 1797-ben Komáromban találkozott a szép és jómódú polgárlánnyal, Vajda Juliannával, a Lillaversek múzsájával, akit feleségül akart venni. De keserűen csalódnia kellett, mert míg állás után járt, a lányt a szülei egy kereskedőhöz adták férjhez. Szerelmi lírájának legszebb versei a Még egyszer Lillához, Az utolsó szerencsétlenség, A reményhez. Az elhagyatottság, a fájdalom érzésével Somogyba indult, ahol egykori debreceni diáktársai fogadták be. Pálóczi Horváth Ádám az idősebb költő segítségével egy évig élt Sárközy István somogyi alispán házában. Csurgón egy helyettesített tanári állást kapott. Itt születtek vígjátékai: Az özvegy Karnyóné, a Cultúra (melyeket diákjaival elő is adtak) és a kaposvári farsangot megéneklő Dorottya. Somogyban sem sikerült gyökeret vernie, a helyettesítési év letelte után nem volt reménye más munkára, így hazatért Debrecenbe. Azonban ott is megpróbáltatások várták: az 1802-es nagy tűzvészben házuk leégett, tüdőbaja is súlyosbodott. Műveit kiadni nem tudta. Méltán mondatta már 1793-ban első vígjátékában a Tempefőiben, drámája főhősével: „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban.” 1804 tavaszán temetési búcsúztatót rendeltek tőle. Ekkor írta A lélek halhatatlanságát, amit ő maga olvasott fel. A temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott, amiből már nem tudott felépülni. 1805. január 28-án hunyt el. Korának egyik legmodernebb embere volt.

dorttya-csokonai

A Dorottya első kiadásának címlapja.
Az egyetlen eredeti mű, amely a költő életében megjelent.

a-tihanyi-ekohoz-csokonai-eredeti-kezirata

Csokonai kézirata. A Tihanyi Ekhóhoz. (A kéziratot az MTA őrzi)

Kiállítás időtartama:
2015. január 28-tól egészen február 17-ig.

Helyszín:
Tudásközpont, 1. em.


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc