II. János Pál pápa szentmiséje a Pécs-pogányi reptéren (1991.08.17. szombat) MTV1



Cím: II. János Pál pápa szentmiséje a Pécs-pogányi reptéren (1991.08.17. szombat) MTV1
Alcím:
Dátum: 1991-08-17 09:00:00
Időtartam: 124+50 perc
Forrás: MTV1
Nyelv: magyar, horvát és német
Műfaj: mise közvetítés
Stáb:

MTV1 stáb:

Czigány György műsorvezető (MTV)

Dr. Török József egyháztörténész



Megjegyzés:

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia: II. János Pál pápa szentmiséje Pécsen:
1991 augusztus 17., szombat délelőtt

Kísérő – házigazda:
Mayer Mihály megyéspüspök, Baranya – Tolna Egyházmegye
Kada Lajos érsek – a szentmise magyar nyelvű fordítója
Közreműködik:
Dr. Bőzsöny Ferenc fő-bemondó, Magyar Rádió
Hepp Mihály elnök, Pécsi Horvát Szövetség
Kodály Vegyeskar (Pécs), vezényel: Tillai Aurél karnagy
Első magyarországi látogatás, 1991. augusztus 16-20.
http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=261

Ajándák átnyújtása a Szentatyának
– A pécsi Székesegyházi Plébánia ajándéka:
Nowotarsky István szobászművész Zsolnay porcelánból készült pécsi Bazilika mása
– A Pécsi Önkormányzat ajándéka:
Zsolnay kaspó váza
Karol Wojtyla: A Mi Urunk festője című színdarab (előadta: Pécsi Nemzeti Színház, rendezte: Szikora János) alapján készült album
– Pécsi Horvát Szövetség ajándéka:
Asztalterítő és népi hímzésű párna
– Buzsáki hívek ajándéka:
Buzsáki hímzésű miseruha és karing
– Pécsi Német Szövetség ajándéka:
Trischler Ferenc szobrászművész kisplasztikája (falusi asszony és népviseleti baba)
A Szent Áldozáson részt vett:
Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke
Pálos Miklós (1937-) politikai államtitkár (1990-1994), Miniszterelnöki Hivatal
II. János Pál pápa magyarországi látogatásának a kormányzati felelőse
A Mi Urunk testvére
Karol Wojtyła, aki ma II. János Pál néven a római katolikus egyház feje, fiatal korában verseket, drámákat írt, a háború alatt színházat alapított, itt maga is fellépett és rendezett. Akkoriban sokat foglalkoztatta a kiváló lengyel festő, Adam Chmielowski alakja, aki diákkorában részt vett az 1863-as felkelésben, ahol súlyosan megsebesült, és fél lábát vesztette. Chmielowski később a szegények iszonyú nyomora láttán lemondott a fényes művészi pályáról, hogy 1888-ban ALbert testvér néven kolduló rendet alapítson a legszegényebbek gyámolítására. Szent hírében halt meg Krakkóban, 1916 karácsonyán.
Albert testvért 1983-ban avatta boldoggá Krakkóban Őszentsége, II. János Pál pápa, és o vezette szentté avatási szertartását is 1989-ben a római Szent Péter-bazilikában.
Karol Wojtyła már pappá szentelése utána 1944–1950-ben írta meg századunk lengyel Szent Ferencéről szóló darabját, de csak pápává választása után, 1979-ben publikálta a krakkói katolikus hetilapban. A drámát sok nyelvre fordították le, Krakkóban és Varsóban állították színpadra. Nálunk Szikora János rendezésében mutatta be a pécsi Nemzeti Színház a Szentatya közelgő magyarországi látogatása alkalmából. A könyvet Adam Chmielowski festményeivel illusztráltuk.

„A szentek nemcsak a saját korukat fejezik ki, hanem mindig megelőzik azt. Albert testvér életét vizsgálva meggyőződhetünk róla, hogy egyszerre fejezte ki és előzte meg a maga korát. Ezáltal lett ő a mi korunk embere.”  (Karol Wojtyła bíboros, 1977)
Karol Wojtyla: A Mi Urunk festője
Magyarországi ősbemutató: Pécsi Nemzeti Színház, 1991. május 10. péntek
Rendezte: Szikora János
Díszlet- és jelmeztervező: Csík György
Dramaturg: Szakonyi Károly
Fordította: Gimes Romana
Főszereplő: Kőszegi Ákos
A darab további szereplői:
Karczag Ferenc (Ismeretlen)
Nádházy Péter (Maks)
Héjja Sándor (Gyóntató)
Illés Györgyi (Marina)
Vincze Gábor Péter (Huber)
Bánky Gábor (Antoni testvér)
Moravetz Levente
Koszta Gabriella
Sólyom Katalin
Krizsik Alfonz
Paál László
Stenczer Béla
Szivler József
Krasznói Klára
Németh János
Matoricz József
Pilinczes József
Bank Tamás
Hagenturn Endre



© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc