Betűméret + növelése | – csökkentése

Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921)

Szerző: Nagy Imre Gábor (Szerk.)
Cím: Források Pécs város polgárosodásáról (1867–1921)
Alcim:
Kiadó: Baranya Megyei Levéltár
Kiadás ideje: 2010
Kiadás helye: Pécs

item-thumbnail

1848-ban a forradalom elhárította a polgárosodás intézményes és jogi akadályait, felszámolta a hagyományos, rendi struktúrát. A kiegyezést (1867) követő gazdasági növekedés hatására felgyorsult az urbanizáció, a térbeli és strukturális mobilitás, és kibontakozott a magyar társadalom polgári átrétegződése. Pécs lakosságának 1848 és 1910 közötti megháromszorozódása országos viszonylatban is kiemelkedő. Pécs 1848 előtt szabad királyi városi ranggal és egyházközponti szereppel rendelkezett, a dualista korszakban a térség igazgatási (jogszolgáltatási, katonai) és kulturális (oktatási, művelődési) központjává vált. A Baranya Megyei Levéltár főlevéltárosa, Nagy Imre Gábor és munkatársai által szerkesztett forrásgyűjtemény a polgárosodás pécsi folyamatának bemutatására vállalkozik.

A kötetet a szerkesztő alapos bevezető tanulmánya nyitja (szerkezetileg a mű első fejezete), melyben a város dualizmus kori társadalmát vázolja. A fejezetet statisztikai adatsorokat tartalmazó táblázatok teszik szemléletessé. A szerkesztő meghatározza Pécs helyét a magyarországi városhálózatban, majd ismerteti a források közlésének módját. A forrásgyűjtemény elsősorban Pécs város árvaszékének irataira épül (hagyatéki leltárak, végrendeletek, házbecsük, kérelmek stb.), de kiegészül más (közgyűlési, főispáni, városi tanácsi, okmánytári stb.) anyagok közlésével. Az anyaggyűjtés időhatára 1867–1921. Nyolc fejezetbe csoportosítva, azon belül időrendben, néhány kivételtől eltekintve teljes terjedelemben közli a közel kétszáz iratot. A rendezőelv középpontjában Pécs polgárosodásának folyamata áll. Az egyes fejezetek köré csoportosított iratok közlése minden esetben az adott témát bemutató rövid tanulmánnyal kezdődik. Ezek az írások önmagukban is megállják a helyüket, számos adatot és fontos összefüggéseket tartalmaznak.

A modern állam és gazdaság differenciálódó igényeinek megfelelően gyorsan növekvő tisztviselő-értelmiségi réteggel kapcsolatos iratokat olvashatunk elsőként. Városunk gazdasági fejlődésének jellegzetességeit mutatja be a következő forráscsoport (Ipari kisüzemek, vendéglátás), amely a kötet leghosszabb, illetve legtöbb iratot közlő része. „Régen a szőlő házat hozott, ma házat visz”, idézi a szerkesztő az 1900-as évek elejéről származó pécsi mondást a következő fejezet bevezetőjében. A pécsi polgárságra jellemző kisbirtokosi szőlőtulajdonlásról, a gyümölcstermesztésről, a korszak változásairól számol be Szőlő és présházak, a pécsi tüke című forrás-összeállítás.

A pécsi polgárosodás bemutatása szempontjából különösen fontos téma a Lakáskörülmények lakáskultúra című fejezet. Itt többek között Pécs város 1873-as építési szabályrendeletét, vagy építési engedélyekkel, lakásbérlettel és egyéb „lakhatással” kapcsolatos iratokat találhatunk. A korszak életmód-történetéből válogat a következő fejezet (Hozomány, öltözködés, divat), míg a Magyarosodás című rész Pécs társadalomrajzának egyik legfontosabb kérdését tárgyalja (akkulturáció, asszimiláció). Leánynevelés és női szerepek című összeállításban és ennek alfejezeteiben (Leánynevelés, Háziasszonyok, feleségek, A magányos nő, Tanítónők, óvónők, Postásnők, Tisztviselőnők, Az orvosnő) csoportosított források a nők dualizmus korában megváltozott helyzetéről gyűjt össze érdekes mozaikokat. A pécsi zsidók polgárosultsága a város gazdasági, szellemi életében, kismértékben a politikai közéletben is megmutatkozott. A Polgárosodás és zsidóság Pécsett című fejezet iratai megerősíti a szerkesztő megjegyzését, miszerint a 19. sz. utolsó negyede a hazai zsidóság „aranykora” volt. A forrásokban előforduló idegen szavak és kevésbé ismert kifejezések értelmezését szómagyarázat-összeállítás segíti. Az irodalomjegyzéket a témában elmélyülők nagy haszonnal használhatják. Az egyes fejezetek elején egy-egy – az iratcsoporthoz kapcsolódó – illusztráció teszi szemléletessé a válogatást. A kiválóan szerkesztett összeállítás igen értékes forrásokat tár az olvasók, Pécs dualizmus kori története iránt érdeklődök és a korszakot kutatók elé.

Gyánti István




© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc