Zenei csemegék Pécsről: Balatoni Sándor Organum Pannonicum CD-je | Csorba Győző Könyvtár

Zenei csemegék Pécsről: Balatoni Sándor Organum Pannonicum CD-je

Mostani Zenei csemegénkben egy kiváló pécsi orgonaművész, az 1983-as születésű Balatoni Sándor 2017 nyarán megjelent Organum Pannonicum – Hungarian Organ Music (Pannon orgonazene – Magyar orgonazene) című CD-jét ajánlom Tisztelt Olvasóink figyelmébe, melyet az az Angster – Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra által újjáépített, a Pécsi Székesegyházban található orgonáján rögzített Dobos László zenei producer és a do-lá stúdió közreműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap, a Pécsi Egyházmegye és a Hetényi Pincészet támogatásával.

— Klikk a nagyobb mérethez! —

Balatoni Sándor, Megyimóreczné Schmidt Ildikónál folytatott zeneiskolai zongoratanulmányait követően, középiskolás korában Szamosi Szabolcsnál tanult orgonálni, a Konzervatóriumban pedig Győrffy Istvánnál zeneszerzési tanulmányokat folytatott. 2008-ban a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetben szerzett egyházzenész oklevelet Budapesten, ahol Koloss Istvánnál tanult zeneszerzést, improvizációt és orgonát, Tardy Lászlónál karvezetést. 2010-ben Summa cum laude diplomázott karvezetőként dr. Kamp Salamonnál és dr. Lakner Tamásnál, a Pécsi Tudományegyetemen, ahol 2011-ben orgonaművészi diplomát szerzett Király Csaba és Baróti István növendékeként. Doktori tanulmányait is a PTE-n, illetve az Eastman School of Music egyetemen végezte, dr. Kamp Salamonnál és prof. David Higgsnél. Jelenleg a pécsi Pius templom orgonistája és karnagya, a Pécsi Tudományegyetem tanársegédje az orgona és a karvezetés tanszéken, az Eck Imre művészeti iskola tanára, a Pannon Filharmonikusok orgonistája, a Pannon Fesztiválkórus korrepetitora, valamint a Mecsek Kórus karnagya.

Balatoni Sándor számos világnagyság mesterkurzusán vett részt, többek között Hannfried Lucke és Szatmáry Zsigmond orgonaművészeknél és számos koncertet adott Európa-szerte és az Egyesült Államokban. Zeneszerzőként, főleg mint orgona-, egyházi és kórusművek komponistája ismert, több verseny díjazottja és nyertese, legutóbb idén az Europa Cantat zeneszerzői versenyén nyert I. díjat Cantate Domino című férfikari művével, olyan kiváló magyar zeneszerzők társaságában, mint Tóth Péter és Gyöngyösi Levente. Műveit bemutatták az összes szomszédos országban, Angliában, Belgiumban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Kínában is.

Orgonistaként 2004-ben megnyerte a Zsámbéki Országos Orgonaversenyt, 2011-ben orgonajátékával elnyerte a Magyar Akadémiai Társaság és a Pécsi Tudományegyetem Nívódíját, 2012-ben pedig elnyerte a Prima Primissima alapítvány Junior Prima díját, 2016-ban a II. Nemzetközi Kórusünnepen Laurea cum laude díjat, a Croatia Cantaton pedig I. díjat nyert a Mecsek Kórussal, valamint karnagyi különdíjat kapott.

— Klikk a nagyobb mérethez! —

Balatoni Sándor első CD-jét nagyon jó ízléssel, tökéletes szerkesztéssel állította össze a magyar orgonamuzsika eredeti és átiratos termésének legjavából, s úgy, hogy egy kifejezetten jól hallgatható, „közönségbarát” lemezt nyújt át a zenebarátoknak.

A nyitódarab a régi magyar zene egyik legnépszerűbb darabjának, a 17. századi Lőcsei virginálkönyvnek részlete, a Chorea Hungaricae, melyet Koloss István, Balatoni Sándor egyik tanára ültetett át orgonára, s a rendkívül színgazdag darabnál keresve sem lehetett volna remekebb kezdést találni a lemezhez. A következő mű igazi ritkaságnak számít, hiszen Balatoni Sándor Esterházy Pál 1711-es kantátagyűjteményének egy darabját írta át orgonára, s az eredetileg altszólistára és vonószenekarra írott mű, mely Szűz Mária ének, mint tövis nélküli rózsát magasztalja, bensőséges ellenpontja a lemeznyitó muzsikának..

Ezután következik a lemez első nagy orgonista kihívása, Liszt Ferenc 1856-ban komponált grandiózus B-A-C-H prelúdium és fúgája, melyet Balatoni Sándor remek zenei dinamikai építkezéssel valósít meg, de úgy, hogy a legvirtuózabb részeknél is kifejezetten precíz és jól érzékelhető ritmizálással játszik. Mi most egy 2017-es amerikai koncertfelvételről ajánljuk meghallgatásra Liszt művét, Balatoni Sándor előadásában

A lemez következő műsorszámáról bizton állítható, hogy jó menedzselés esetén a magyar, de akár a külföldi orgonáknak is gyakori és kedvenc műsorszáma lehet az a két Bartók-mű, melyet Balatoni Sándor kapcsolt össze Magyar Diptichonná (Hungarian Diptych). Külön figyelemre méltó, hogy egyrészt azt is figyelembe vette orgona-átültetésében Balatoni Sándor, hogy a lassú-gyors, illetve a bartóki „Ideális-Torz” ellentétpárra épített, amikor az Este a székelyeknél zongoraváltozatát és a Concerto 4. tételét a Félbeszakított közjátékot, az Intermezzo interrottot rakta egymás mellé. Ami a játékot illeti külön kiemelném, hogy mindkét Bartók-mű az eredetihez közelítő tempóban szólal meg, s az Este a székelyeknél minden finomsága és szépsége után a rendkívül színes zenekari anyagot „hitelesen” átültető Concerto tételben is mindent tökéletesen kihallani, s a tempó is csak kicsit lassúbb az átlagosan megszokott zenekari tempónál. Ismét csak az idei amerikai turné rochesteri koncertjéről idéznék részletet.

Kodály Zoltán 1931-ben komponált Pange lingua című eredeti orgonadarabja, melyet a nagyszabású kórussorozat első darabjához komponált utólag Kodály, a lemezen középponti helyet foglal el, nemcsak sorrendjével, de méltóságteljes komolyságával, elmélyült hangvételével, mely az előadónak is közel áll karakteréhez, még ha a lemez maga talán sokkal színesebb képet is mutat.

A Bartókhoz hasonlóan Amerikában letelepedett és ott meghalt, Antalffy-Zsíross Dezső (1885-1945) a magyar orgonamuzsika egyik méltatlanul keveset játszott mestere, akitől legnépszerűbb darabját, a Faunok táncát (Sportive Fauns) választotta lemezére Balatoni Sándor. Kevesebb élesebb kontrasztot lehetett volna egymás mellé állítani, mint Kodály mellé ezt a remek, impresszionista, debussys színekben pompázó darabot, melyet akárcsak az egész lemezt ragyogó regisztrálás segít hatásosságának kibontásában.

Véleményem szerint talán jobb lett volna a Pécsett tanult, de Mohácson működött kiváló zeneszerző és népzenekutató, Bojtár László (1926-1995) Megkésett sirató Kodályhoz (Overdue lament for Kodály)című művét Kodály Pange linguaja után tenni, mert ennek népies fődallamra építő meghitten komor hangvétele jobban illeszkedett volna egymás mellé, így azonban a kontrasztokra építkezés elve vezette tovább a lemezt.

A Liszt-mű mellett a lemez másik kimagasló nehézségű és orgonista-próbaként számon tartott műve, Lisznyay-Szabó Gábor (1913-1981) Szent István király-fantáziája, mely az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű népénekre épül, de Lisztéhez mérhető grandiózus, romantikus és modern színeket, hangzásokat vegyítő pátoszával a lemez egyik csúcspontja, a sok közül. Mi most Balatoni Sándor egy 2012-es londoni koncertfelvételéről ajánljuk a művet.

A lemez utolsó előtti műsorszáma, a 2016-ban Magyar Örökség-díjjal kitüntetett, Németországban élő kiváló orgonista és zeneszerző, Gárdonyi Zsolt (1946-) Mozart changes (Mozart változatok) című, 1995-ben komponált műve, mely felvezető első perce után a klasszikus és a dzsesszes muzsika ragyogó ötvözetét nyújtja át a közönségnek, s ezt most lemezén Balatoni Sándor is egészen felsőfokon abszolválta, ami pályáján – legalábbis nekem – kellemes meglepetést jelentett, lévén, hogy Balatoni Sándor a dzsesszes ízek apró finomságait is remekül visszaadta.

A lemezzáró mű Balatoni Sándor saját kompozíciója, a Pasztorálpartita, mely a „Fel nagy örömre” című közismert karácsonyi népének dallamára készített variációsorozat, melyet 2013 decemberében mutatott be a Pécsi Székesegyházban a zeneszerző-orgonista. Az 5 részes (Pastoral; Scherzo; Toccata and choral; Double choral; Final) mű negyedik tételének Kettős koráljában az „Ó, gyönyörű szép, titokzatos éj” kezdetű karácsonyi éneket is feldolgozta variációsorozatában.

Amellett, hogy ezt a művet is, miként az eredeti teljes lemezt érdemes meghallgatni, és/vagy kikölcsönözni könyvtárunkban, most az ősbemutató felvételével ajánlom Balatoni Sándor művét.

Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc