Paganini 24 caprice – Seres Dóra fuvolajátékával

Mostani ajánlónkban egy egykor Pécsett tanulmányokat folytató, ma már világhírű fuvolaművész, Seres Dóra 2012-ben a Hungaroton és a Dán Nemzeti Kamarazenekar közös kiadásában megjelent, Paganini Op.1-es 24 caprice-át tartalmazó, könyvtárunk Zeneműtára által a közelmúltban beszerzett lemezét ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe. Seres Dóra 1980. július 18-án született Szombathelyen, fuvolázni 1991-ben Lentiben, az Ádám Jenő Zeneiskolában kezdett,

Szerző: Paganini, Niccolo
Cím: 24 Caprices, op. 1
Alcim:
Kiadó: Hungaroton Records Ltd.
Kiadás ideje: 2012
Kiadás helye: [Budapest]

item-thumbnail
Értékeld a könyvet:

Mostani ajánlónkban egy egykor Pécsett tanulmányokat folytató, ma már világhírű fuvolaművész, Seres Dóra 2012-ben a Hungaroton és a Dán Nemzeti Kamarazenekar közös kiadásában megjelent, Paganini Op.1-es 24 caprice-át tartalmazó, könyvtárunk Zeneműtára által a közelmúltban beszerzett lemezét ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe.

Seres Dóra 1980. július 18-án született Szombathelyen, fuvolázni 1991-ben Lentiben, az Ádám Jenő Zeneiskolában kezdett, Pártosné Baranyai Olgánál. 1994-98 között a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, Szeléndi Zsuzsa fuvolatanárnő növendékeként, majd 1998-2002 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója volt, Kovács Lóránt növendékeként, mely után a Müncheni Zeneművészeti Főiskolán Adorján Andrásnál vett részt posztgraduális képzésen, mely után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen doktorált.
Seres Dóra több nemzetközi verseny győztese és díjazottja, így többek között az 1999-es Martinu-verseny, a 2001-es „Prágai Tavasz” és a 2003-as Budapesti Nemzetközi Fuvolaverseny győztese, aki sikerei alapján Angliában, Csehországban, Japánban és az Egyesült Államokban is hatalmas sikerű koncerteket adott, miközben világhírű fuvolisták, többek között Emmanuel Pahud, Auréle Nicolet, William Bennett és Paula Robison mesterkurzusain tökéletesítette tudását.

Seres Dóra 2006-tól a Dán Nemzeti Kamarazenekar szólófuvolása és a koppenhágai Carion Kvintett, valamint a Kube Ensemble tagja, aki tanulmányait követően 2008-ban lépett fel újra Pécsett, s a Hamar Zsolt vezényelte Pannon Filharmonikusokkal pécsi bemutatóként adta elő a dán Carl Nielsen (1865-1931) Fuvolaversenyét.

Niccolo Paganini (1782-1840), az „ördög hegedűseként” számon tartott olasz hegedűvirtuóz és zeneszerző 1802-17 között komponált és Op.1-es jelzéssel ellátott 24 caprice-a – melyből a műfajmegjelölő caprice szó, a szeszélyes, szenvedélyes karakterre utaló olasz capriccio szó francia-angol megfelelője – a hegedűsök máig legnagyobb romantikus zenei kihívásának számít, nem véletlenül hangzik fel néhány darabja ráadásként versenyművek után a világ legnagyobb hegedűseinek előadásában. A hegedűsök mellett azonban számtalan darab, sőt az egész ciklus, miként Paganini személyisége és művészi habitusa is nagy hatást gyakorolt más hangszerek virtuózaira, így elsőként is a „mi” Liszt Ferencünkre, aki például a legtöbbet feldolgozott sorozatzáró 24. caprice-t ültette át nevezetes Paganini-etűdjében. Mellette azonban számtalan egyéb feldolgozás is született így például gitárra, csellóra, brácsára, klarinétkvartettre, szaxofonra (!) és fuvolára is. A teljes sorozat fuvolás átiratai közül Jules Herman az 1980-as években készült átültetését a világon elsőként vette fel lemezre a kaposvári születésű, idén 60 éves világhírű magyar fuvolaművész, Drahos Béla, aki többek között a Berlini Filharmóniában is előadta a művet.

Seres Dóra 2012-es lemezének különlegességét az adja, hogy a kiváló fuvolaművésznő maga is elkészítette Paganini etűdsorozatának fuvolaátiratát, melyhez elmondása szerint a fiatalon elhunyt világhírű amerikai hegedűs, Michael Rabin 1958-as felvételét vette mintaként alapul. Seres Dóra előadásában most három eltérő karakterű, de nagyon virtuóz darabot ajánlunk Paganini 24 caprice-ából: a sorozatnyitó első, E-dúr darabot, majd a szintén E-dúr hangnemű 9., úgynevezett „Vadászat” caprice-t – melynek különlegességét az adja, hogy benne Paganini épp a fuvola hangját is imitálja hegedűn és a vadász karakter miatt a kürtét is – végezetül pedig a sorozatzáró 24. caprice-t halljuk, mely Liszt Ferenc mellett többek között Szergej Rachmanyinovot és Andrew Llyod Webbert is megihlette, mindketten egy-egy nevezetes variációsorozatot írtak a témára.

Paganini: 1. E-dúr caprice – Seres Dóra – fuvola 2p01mp

Paganini: 9. E-dúr „Vadászat” caprice – Seres Dóra – fuvola 2p59mp

Paganini: 24. A-moll caprice – Seres Dóra – fuvola 4p47mp

Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő